MINI LINZER KARIKA
EGYSZERŰ | KIADÓS | ÜNNEPI
HOZZÁVALÓK
Tészta: 30 dkg finom liszt 1/2 cs. sütőpor 1 csipet só 10 dkg kristály vagy porcukor 1 cs. vaníliás cukor 20 hideg dkg ráma 1 tojássárgája 1 citrom reszelt héja Töltelék: házi szilva lekvár Teteje: porcukor Egyéb: sütőpapír folpack
Elkészítés: A linzer karikák elkészítésének számos változata van, ki több, ki kevesebb lisztet ad hozzá és a többi hozzávaló aránya és egy-egy termék is változhat. Én magam is készítettem már zsírral is és ligával is ezt a linzert, az utóbbit a tejallergia miatt, de ez a kis linzer az egyik kedvencem. Ennek a tésztáját kis méretű szaggatóval szaggattam ki, de természetesen lehet nagy méretű kiszúrót is használni hozzá. Ha van kimondottan a linzer karikára való kiszúrónk, az külön könnyedséget jelent. Nekem csak nagy méretűben van párban, azaz az alsó cakkos szélű kiszúró egy teli sima tésztát ad, míg a felső kiszúró középen lyukas tésztát eredményez. Ezt a fajta kiszúrót általában sok helyen párban árusítják, de külön-külön is megvásárolható.
Ezeket a linzer karikákat most kis méretű szaggatóval készítettem, aminek az átmérője nálam 4,5 cm.
Viszont csak olyan kiszúróm van ebből, ami telibe adja ki a cakkos formát, lyukas közepű kiszúróm ebből nincsen. ( Bár valamikor erre is sort kerítek, s ha látok valamelyik üzletben, venni fogok. ) Ezért ezt más módon oldottam meg. Erre majd kitérek a receptírás folyamán.
Ezekben a kis linzerekben azt szeretjük, hogy egy falatra meg lehet enni egy lekváros karikát és hát olyan kis finomság, ami úgymond, eteti magát.
Akkor írom is a receptet.
A lisztet öntsük bele egy akkora tálba, amekkorában majd össze tudjuk gyúrni a tésztát.
Adjuk hozzá a csipet sót, a sütőport és a kétféle cukrot.
Majd keverjük össze ezeket a száraz hozzávalókat.
Én van amikor porcukrot használok hozzá, de ha nincs itthon, a sima kristály cukor is jó.
A gyúrásnál ugyan érezhetőek a kristály cukornak a szemcséi, de a pihentetés után, az átgyúráskor már ez nem lesz érezhető.
Ugyanis a tésztában olvad a cukor és az ismételt átgyúrás során a kezünk melegétől még inkább lágyabbá válik a tészta.
Aki persze porcukrot szeretne használni hozzá, nyugodtan lehet.
( De ebben a receptben kristály cukorral készült a tészta. )
Majd a rámát kockázzuk fel. Nem fontos nagyon apróra, s majd adjuk a liszthez.
A két kezünk közé vegyünk mindég egy kevés lisztet és így morzsolgassuk el a rámát a liszttel.
Ha már kellően morzsalékossá vált a tészta alapunk, adjuk hozzá az 1 tojássárgáját és az 1 citrom reszelt héját.
Ezután kezdjük el összedolgozni a tésztát.
Először azt fogjuk érezni, hogy nahát ez a tészta nem áll össze, de higgyétek el, nem kell hozzá semmi más, sem tej, sem tejföl, mert a gyúrás során szépen össze fog állni a tésztánk.
Hiszen a kezünk melegétől olvad a ráma, ahogy gyúrjuk a lisztes keverékkel.
A begyúrt linzer tészta akkor lesz jó, ha már minden lisztes morzsalékot felvett a tálból és egy sima felületű tálat kapunk.
Ha ezzel elkészültünk és egy gombóccá formáltuk a tésztánkat, vegyünk egy folpackot és fektessük rá a tészta gombócot.
Vágjunk akkora darabot a folpackból, amekkorával be tudjuk csomagolni a linzer tésztát.
Ezután tegyük 1 vagy 2 órára hideg helyre pihentetni, akár hűtőbe vagy akár hűvösebb spajzba. Ha több ideig áll a tészta, az sem baj, sőt még könnyebben lehet majd dolgozni a tésztával. De az 1-2 óra is elegendő.
Amikor letelt a pihentetési idő, vegyük elő a tésztát, csomagoljuk ki és még egyszer gyúrjuk át.
Egy liszttel meghintett gyúrótáblán azután nyújtsuk kb. 4-5 mm vastagságúra.
Nem kell szabályos téglalapra nyújtani, a szélei lehetnek girbe-gurbák, nem baj, ha nem egyenes, hiszen a kiszúrás után megmaradt tésztát úgyis újra össze fogjuk gyúrni és abból is készítünk még újabb linzer formákat.
Mint a receptem elején említettem, hogy nincs lyukas közepű kiszúróm ebből a méretből, ezért most azt is leírom, hogy hogyan oldottam meg ezt az akadályt.
A tésztán először minden szabad területen szaggassunk ki a cakkos kiszúróval annyi karikát, amennyit lehet.
Számoljuk meg, hogy hány darab van és a fele karikáknak a közepét is szúrjuk ki.
Na itt van, ha nincs ilyen méretű lyukas kiszúró.
Én úgy oldottam meg, hogy egy alma magház kiszúrót használtam erre a célra, de ha ez nincs, más ötletes dologgal is helyettesíthetjük ezt a kiszúró eszközt.
Szerintem erre a célra tökéletesen megfelelt az alma kiszúróm.
A nagyobb méretű linzereknél használhatunk középre valamilyen más mintázatú kicsi kiszúrót, pl. fenyőt, csillagot, stb.
Közben már akkor elkezdhetjük bekapcsolni a sütőnket, amikor neki fogunk a tészta kinyújtásának, hogy legyen elegendő idő, hogy bemelegedjen a sütő.
Villany sütőnél 180 fokra, alsó-felső sütésre állítsuk a sütőt.
Ha az édesanyámnál sütök, ott nem ilyen sütő van, hanem gázpalackos, s ott csak két fokozat van, a fő és takarék láng.
Akkor főállásra kapcsolom. Ezt csak azért említem meg, hátha másnak is ilyen sütője van.
Majd készítsünk elő egy tepsit és tegyünk rá sütőpapírt.
Rakosgassuk rá a kiszúrt tészta korongokat, egymástól kicsi helyet hagyva, hiszen a sütőportól növekedni fognak majd a tésztácskák sülés közben.
Az nem baj, ha nem párban kerülnek a tepsire, de a végén kell, hogy ugyanannyi alsó és felső tészta korongunk legyen.
Helyezzük be a már előmelegedett sütőbe és süssük készre a linzereket kb. 10-12 perc alatt.
Már több alkalommal is említettem, hogy minden sütő más és más, így a sütési idő van ahol kevesebb, de van ahol több.
Az anyukám sütőjében ez a tészta 12 perc alatt sül meg és úgy tíz percnél meg is kell fordítani a tepsit, mert a sütő egyik fele jobban süt, mint a másik fele. Úgyhogy ha valaki másnak is van ilyen tennivalója sütés közben, akkor erre a rövid sütési idejű tésztánál is mindenképpen figyeljen.
A villany sütőmben viszont 10 perc alatt megsültek ezek a kis tészták és forgatni sem kell a tepsit sütés közben.
Akkor lesz egyébként jó a tésztája, ha az alja enyhén rózsaszínűre sült, de túlsütni nem szabad, mert akkor nagyon kiszárad.
Azután, ha betettük a tepsit a sütőbe, ha van még egy tepsink, akkor arra rakosgassuk rá a többi tésztát.
Ha persze nincs, abban az esetben meg kell várni, hogy le lehessen szedni a kész linzereket.
A leeső tészta darabokat természetesen újra gyúrjuk át és azt is nyújtsuk ki és szaggassuk ki. Így nem vész kárba egy szem tészta sem.
Ha megsült az összes tészta korongunk, hagyjuk kihűlni azokat.
Az nem sok idő és azután kezdjük el az összeragasztásukat.
Én házi szilvalekvárt használtam hozzá, ami jó sűrű is volt, így annak a mennyisége is függhet attól, hogy mennyire sűrűbb a lekvárunk.
Természetesen más ízű lekvárt is használhatunk tölteléknek, de mi szeretjük az általam elkészített szilvalekvárt.
Vegyünk ki kb. 3 ek. mennyiséget egy kis tálkába, mert így könnyebb majd a tésztára tenni, mint üvegből és egy teli tésztalapra tegyünk egy kávéskanálnyit.
Akinek úgy könnyebb, el is simíthatja, de én nem tettem. Mert amikor ráhelyeztem a felső linzert, az szét terítette a lekvárt.
A lyukas linzerek tetejét előbb hintsük meg porcukorral egy szűrőn át.
Tehát, ha rákerül a tésztára a lekvár, tegyünk rá egy porcukros lyukas tetejű tészta karikát.
S helyezzük át egy tálcára vagy tálra, de csak egy sorban. Most még ne rétegezzük egymásra a linzereket.
Végezzük ezt mindaddig, míg tart a tésztánk.
Majd hagyjuk így állni, amíg megszilárdul a linzerek közepén a lekvár. Ha már nem ragad a lekvár, akkor egy kisebb szögletes vagy kerek tálcára is átrakhatjuk a linzereket, amin majd puhulni fognak. Itt már több téteget is tehetünk egymásra. De úgy, hogy egy-egy linzer közé kerüljön mindég a következő, azaz ügyelni kell arra, hogy a lekvár tetejére ne állítsunk rá közvetlenül egy másik linzert.
Azután vegyünk egy akkora folpack darabot, ami teljesen beteríti a tálcán lévő linzereket és csomagoljuk be.
De akár egy fém dobozba is szépen lerakhatjuk a linzereket.
Amikor ott is belerakjuk az utolsót is, egy folpackot terítsünk óvatosan a tetejére és a fém doboz tetejével zárjuk le a dobozt.
Így abban is állhat puhulásig a linzer.
Majd hagyjuk másnapig állni, akár tálcára, akár fém dobozba kerültek.
Hűtőbe nem fontos tenni, mert nem krémest készítettünk.
Másnap vegyük elő a lefedett linzereket, ekkorra már szépen megpuhult a tésztájuk.
Egy szép kínáló tálra helyezzük rá a kis apró süteményünket és már kínálhatjuk is a szeretteinknek.
Remélem az én egyszerű kis konyhai praktikámmal is tudtam egy kis segítséget, könnyedséget is nyújtani.
Ha szívesen kipróbálnátok ezt a kis linzert, bátran ajánlom, mert egy nagyon ízletes, kellemesen puha aprósüteményt tudunk a családtagjaink számára varázsolni.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
