Először a lisztben keverjük el az egy csipet sót. A tejet langyosítsuk meg és 1 dl mennyiséget öntsünk bele egy csészébe. Adjuk hozzá az 1 tk. kristálycukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Fedjük le egy szalvétával és hagyjuk, hogy dolgozzon a langyos tejben az élesztő. Majd a rámát vagy ligát - használhatjuk a rámát is, de jó hozzá a liga is - mikróban olvasszuk meg és tegyük félre. A porcukrot kis habverővel keverjük ki selymesre a 2 egész tojással. Egyébként használhatunk hozzá kristálycukrot is, azzal sem fogjuk elrontani a tésztát. Amint felfutott az élesztő, tegyük hozzá a liszthez és adjuk mellé a cukorral kikevert tojásokat is.Végül adjuk hozzá fokozatosan a megmaradt langyos tejet is. Kezdjük el kidagasztani a tésztát. Amikor szépen összeállt a tészta, akkor öntsük hozzá az olvasztott rámát is. Dagasszuk addig, amíg szép, egybefüggő tésztát nem kapunk. Ha netán még később is ragacsosnak érezzük a kidolgozás alatt a tésztánkat, akkor adjunk hozzá még egy kis lisztet. Nekem még egy jó evőkanál lisztre szükség volt, hogy ne ragadjon a tészta. Miután egy szép, lágy tésztát kaptunk a dagasztás után, fedjük le a tál tetejét egy tiszta konyharuhával és hagyjuk a tésztát kelni 35-40 percig. Amíg kel a tészta, állítsuk össze a tölteléket. Itt nem kell mást tennünk, csupán mindent jól kikeverni. Ha ezzel megvagyunk, tegyük hűtőszekrénybe, mert azonnal még nem használjuk fel, hiszen még kelesztjük a tésztát. Ezalatt a búzadara is szépen megduzzad, s ezáltal a felesleges folyadékot is magába szívja. Viszont ha nincs oda haza citromunk, akkor egész nyugodtan helyettesíthetjük üveges citromlével. Abból egy teáskanállal tegyünk a töltelék többi hozzávalóihoz. Amikor már megkelt a tésztánk, egy enyhén lisztezett gyúrótáblára borítsuk ki a tálból, s gyúrjuk finoman át. Majd osszuk el 17-18 db-ra. De akár 20 db-ra is leht. Persze akkor kisebbek lesznek a tészta darabkák.

Érdemes akár le is mérni egy-egy tésztát, miután feldaraboltuk. Én így tettem, s nálam 7 dkg volt egy -egy tészta darab. S a többit ehhez igazíthatjuk. Készítsünk azután belőlük kis bucikat.

Itt még nem gond, hogy nincsenek tökéletesen kidolgozva, majd ha már mindet kiadagoltuk, azután még gömbölygessük szebbre, simábbra.

Ekkor ismét takarjuk le a konyharuhával és keleszük újabb 30 percig a tésztát. A kelesztés vége felé kapcsoljuk be a sütőt, hogy bemelegedhessen. Villany sütőnél 190 fokra, alsó-felső sütési funkcióra állítsuk a gombokat. A más típusú sütőnél ennek a hőfoknak a megfelelőjére állítsuk a kapcsolókat. Azután ezt az újabb kelesztést követően, fogjunk egy tésztagömböt és kissé lapítsuk el. Vegyünk elő egy olyan poharat, aminek a talpa éppen úgy illik bele a tészta közepébe, hogy mellette még kellően marad tészta.

Így a pohár talpát nyomjuk bele a tészta közepébe, egy kis mélyedést kialakítva vele. Sorakoztassuk rá az így kialakított tésztákat egy sütőpapírral fedett gáztepsire. Ugyan itt sem lett  - nálam - tökéletesen sima a tészta, talán még tovább gömbölygethettem volna. De megsültekor ez már nem volt szembetűnő.

Ha ezzel is megvagyunk, vegyük elő a tölteléket a hűtőből és keverjük át. Majd minden kis tészta gömböcske közepébe, a kis üregbe töltsünk a töltelékből.

Végül az egy kisebb tojást üssük bele egy kis tálkába és villával kissé habosítsuk fel. Majd egy ecsettel körben a tésztát kenjük meg vele.

Helyezzük be a tepsit a már előmelegedett sütőbe és süssük szép arany barnára a tórós péksütiket kb. 20-25 perc alatt. A sütési idő sütőfüggő. Tehát van akinél 20 perc alatt megsülnek a túróskák, míg van akinél 25 percre van szükség.

Miután készre sültek, szedjük le őket egy tálcára és úgy hűtsük ki.

Természetesen meg is lehet porcukrozni a tetejét, de ez el is maradhat. Hiszen akkor nem látszik tökéletesen a töltelék.

Már akár langymelegen is kínálhatjuk, de győződjünk meg róla, hogy a töltelék már nem forró. 

Szedjünk néhányat egy tálcára vagy porcelán tálra és már szervírozhatjuk is, akár egy csésze kávé, vagy egy kakaó mellé.

Ha marad a fincsi túrós ökörszem péksütiből, érdemes egy folpackkal lefedni és másnapra is kellően puha marad. Sőt harmad nap is ugyanolyan puha lesz még a tészta, feltéve, hogy akkor is marad belőle. 

Jó étvágyat kívánok hozzá!