LEKVÁROS DERELYE
KIADÓS
HOZZÁVALÓK
50 dkg finom liszt kb. 6-8 db közepes méretű főtt krumpli só 3 tojás kevés liszt a nyújtáshoz 3-4 ek. olaj 30 dkg zsemlemorzsa hozzá 3 dl víz 2-3 ek. kristálycukor 1/2 ü. házi szilva lekvár
Elkészítés: A derelye nálam általában akkor készül, amikor több időm van rá. Mivel ilyenkor nemcsak derelye kerül az asztalra, hanem nudlit is tálalok mellé. Viszont most a derelye összeállítását mutatom be. A lekváros derelyét nemcsak házi lekvárral készíthetjük, hanem használhatunk hozzá más ízű lekvárt is. De én a házi szilva lekvárt szeretem. igaz, azt is én rakom el télire, de akinek nincs házi lekvárja, természetesen tökéletes lesz hozzá a boltban vásárolt lekvár is. Szerintem nem ördöngősség elkészíteni a derelyét, bár én magam is már javában főztem otthon, mire a derelyének az összeállítására rászántam magam. Azóta persze sok év eltelt és már sokszor készítettem a család számára.
Először a burgonyákat hámozzuk meg, vágjuk kisebb darabokra, mert úgy gyorsabban meg fog főlni. Majd mossuk meg többszöri vízben és sós vízben főzzük puhára.
Amíg fől a krumpli, készítsük el a pirított zsemlemorzsát.
Készítsünk a kezünk közelébe 3 dl vizet.
Egy magasabb falú serpenyőbe tegyünk 2 ek. olajat és ha már felhevítettük kicsit, adjuk hozzá a 30 dkg zsemlemorzsát.
Állandó kevergetés mellett pirítsuk meg aranybarnára.
Amikor megpirítottuk a zsemlemorzsát, 3-4 részletben adjuk hozzá az elkészített vizet.
Minden kicsi víz hozzáadásánál keverjünk a morzsán és azt követően adjuk hozzá a következő adagot.
Amint az összes víz hozzákerült, még egy-kétszer keverjük át, ezalatt picit párolódik, s azután zárjuk el alatta a lángot. Vegyük le a tűzhelyről, fedjük le fedővel és hagyjuk állni.
Ahogy áll, úgy szívja meg magát a morzsa a vízzel. Így nem lesz száraz a morzsa, hanem egy könnyű, főtt morzsát fogunk kapni.
Majd amikor már begyúrtuk a tésztát, akkor levéve a párolt morzsáról a fedőt, ismét keverjük jól össze, addigra látni lehet, ahogy megduzzadtak-e a szemek. Ha esetleg még nem teljesen, ismét fedjük le egy kicsit.
Ha már puha, akkor már ne takarjuk le fedővel, hogy kicsit hűlni tudjon.
Miután puhára főlt a krumplink is, szűrjük le a levétől és egy tálba krumplinyomóval nyomjuk át.
Érdemes a krumpli összetörésére krumplinyomót használni, s nem pedig sima krumplitörőt, mert ezzel nagyon szép, lágyra lehet a krumplit úgymond összetörni. S így sokkal jobb lesz a tészta, mivel ha csak krumpli törővel összetörjük a főtt burgonyát, akkor maradhatnak benne kisebb csomócskák.
Persze az sem gond, ha nincs ilyen krumplinyomónk és csak összetörjük a főtt krumplit. Viszont abban az esetben próbáljuk meg minél jobban összetörni a burgonyát.
Ha ezzel megvagyunk, a lisztben keverjük el az 1 kk. sót és adjuk a krumplihoz, Majd a 3 tojást üssük fel egy tálkába és villával kissé verjük fel, hogy egynemű legyen és azt is adjuk a tálban lévő krumplihoz.
Az egészet gyúrjuk, szépen dolgozzuk össze.
Ha úgy érezzük, hogy két darabban könnyebb lesz dolgoznunk vele, vegyük ketté a cipót, s szépen görgessük őket kerek cipócskákká.
Én legalábbis így szoktam tenni.
Ezután már tegyünk egy fazékba bőven vizet a tűzre, amibe tegyünk egy kk. sót és egy ek. olajat is. Fedjük le fedővel, hogy felforrjon, mire elkészítjük a tésztát.
A gyúrótáblát vékonyan lisztezzük meg és az egyik cipót nyújtsuk ki vékonyra, kb.3-4 mm kerek lappá.
A kinyújtott tésztát középen hajtsuk össze és pont a felénél kicsit nyomjuk meg a tésztát végig, de ne nagyon, csak annyira, hogy látszódjon a felező.
Majd hajtsuk ismét ki egy lappá.
Talán a fotón látható is a felező vonal, bár úgy látom, nem nagyon.
De ezt nem muszáj éppen így csinálni, lehet egyszerűen is, kihajtva hagyva a tészta lapot, a közepén úgy szemre, az ujjunkkal egy felezőt benyomni, de én félbehajtva szoktam, így tanultam az anyukámtól.
Mert így valóban pontos lesz a felezés.
Miután keresztbe megfeleztük a tésztát, vegyük elő a szilva lekvárt és egy evőkanállal kivéve belőle egymástól kicsi távolságra egy kis kanál segítségével a tészta alsó felét pöttyözzük meg a lekvárral.
Minden kis lekvár halom kb. 1 kávéskanál mennyiség legyen.
Folytassuk addig a lekvárral való pöttyözést, amíg a tészta aljára nem érünk.
Ezután hajtsuk rá a felső, üresen hagyott tésztalapot a lekváros részre.
Mivel megjelöltük a felező részt, pontosan a fele kerül rá a lekváros felületre, nem fog kinyúlni, lelógni egy tészta darab sem, s nem lesz persze rövidebb sem a felső tészta.
A kis lekvár buckák mentén az ujjainkkal nyomogassuk le a tésztát.
Ha benyomkodtuk a lekvár halmocskák mellett a tésztát, akkor így kell majd kinéznie.
Ezt követően egy derelye vágóval hosszában, a lenyomkodott részek mentén vágjuk el csíkokban a tésztát.
Majd a derelye vágóval aztán kockázzuk fel a tésztát.
Ha van időnk, ha még nem forr a víz, a másik tésztát is így elkészíthetjük.
Addig a már előkészített tészta kockákat tegyük át egy tálcára, s a másik tésztát ugyanígy nyújtsuk ki, töltsük meg és készítsük elő a kifőzésre.
Viszont, ha már forr a vizünk, akkor előbb ezt a tésztát főzzük ki, s azután fogjunk neki a másik tésztának.
De ha így teszünk, hogy előbb összeállítjuk a másik tésztából is a derelyét, addig a főzővizet tegyük takarék lángra és csak ha készen van a következő tészta levél is, akkor tegyük vissza a hőfokot, hogy ismét forrjon a víz.
A pirított és szépen megduzzadt zsemlemorzsába tegyünk most már ízlés szerinti mennyiségű kristálycukrot. Én 2-3 evőkanállal szoktam édesíteni.
Majd készítsünk a kezünk ügyébe egy szűrőt és egy tálat, amibe kiszedjük a kifőlt tésztát. S egy másik olyan edényt is, amibe a megforgatott, kész derelyét rakni fogjuk.
A forrásban lévő vízbe főzzük ki a lekváros tészta kockákat.
A derelyét ne egyszerre főzzük ki, hanem két-három részletben.
Amikor beleraktuk a tészta mennyiség egy részét a forrásban lévő vízbe, keverjük meg egy fakanállal, hogy ne üljön le a tészta az aljára és amint feljött a víz tetejére az összes tészta, már szedhetjük is ki a mellénk helyezett tálba.
Tegyük ezután bele a következő adag tésztát a vízbe.
Amíg az is szépen feljön a víz felszínére, addig a kifőzött tészta kockákat hempergessük meg a cukros morzsában és azt követően rakjuk át abba a tálba, amiben tálalni fogjuk.
Végezzük a derelye kifőzését addig, míg tart a tésztánk.
Sok esetben hallottam is ( és ettem is ), hogy a derelyén a morzsa csak meg van pirítva és nincs puhára párolva.
Nekem így sokkal finomabb, nem lesz a derelye felületén ropogós, száraz a morzsa, hanem kellemesen puha. S van, aki a végén porcukrozza csak a derelyét, azaz a morzsába nem tesz előre cukrot, de mint a receptben is láthatjátok, én azt is belekeverem a puhára párolt, kissé már hűlt morzsába.
Ha tetszett, ahogy én készítem, készítsétek el ti is a lekváros derelyét.
( A fotók azért különbözőek, mert úgy válogattam össze őket, hogy nem egy derelye főzés során készültek. )
Jó étvágyat kívánok hozzá!
