KARAMELLÁS SÜTEMÉNY
KIADÓS | ÜNNEPI | KARÁCSONY
HOZZÁVALÓK
  • Tészta: 3x3 tojás
  • 3x3 ek. cukor
  • 3x3 ek. víz
  • 3x3 lapos ek. liszt
  • 3x1 kk. sütőpor
  • 3x3 lapos ek. darált dió
  • Krém: 2 vaníliás pudingpor
  • 7 dl tej
  • 25 dkg ráma
  • 20 dkg kristály cukor
  • 1 vaníliás cukor
  • Karamell: 30 dkg kristály cukor
  • Teteje: 1 tábla tortabevonó tej vagy étcsokoládé
  • Hozzá: 5-6 dkg ráma
  • Díszítéshez: 3-4 kocka tortabevonó fehér csokoládé vagy tej, illetve étcsokoládé
  • Hozzá: 1-2 dkg ráma
  • Elkészítés: Mostanában a családom körében igen közkedvelt lett a karamell ízesítésű sütemény, ezért szívesen készítek ilyen sütiket. Több receptem van, ami karamellás, hiszen évek óta szorgalmasan gyűjtöm a recepteket, újságokat, süteményes könyveket, a barátaimtól kapott recepteket.
    Rögtön ki is próbáltam, amikor olvastam a recept leírását, mert azonnal tudtam, hogy ez egy finom sütemény.
    Első alkalommal, amikor megsütöttem, aszerint készült, ahogyan meg volt adva a recept, ( nagyon fincsi volt ), de a mostani sütéskor egy kicsit átvariáltam a receptet, ( pl. a puding más ízű lett, vaníliás cukrot is adtam hozzá, stb. )  s így is teszem fel az oldalra.

    A tésztához 3 db 3 tojásos diós piskótát kell sütnünk. Ehhez az elsőhöz a 3 tojásfehérjét verjük kemény habbá a 3 ek. cukorral, amit akkor adjunk a fehérjékhez, ha már képeztünk egy kis habot. Közben adjuk hozzá a 3 ek. vizet is és azzal együtt verjük fel az egészet kemény habbá. Azt követően adjuk hozzá a 3 tojássárgáját, a 3 lapos ek.-nyi lisztet, amiben keverjük el az 1 kk. sütőport, majd végül keverjük hozzá a 3 lapos ek. darált diót.
    Egy normál méretű tepsit béleljünk sütőpapírral és simítsuk bele a diós piskóta masszát. Előmelegített sütőben süssük készre, majd hűtsük ki. 
    Járjunk el így mindegyik tészta elkészítésénél. Majd mindegyik megsült piskóta lapot helyezzük egymás mellé vagy egy-egy tálcára, vagy a gyúrótáblára.
    Amikor már kihűltek a piskóta lapok, készítsük el a karamellt. Egy serpenyőben vagy kisebb lábasban karamellizáljuk meg a 30 dkg cukrot, azaz kevergessük addig a tűzön, amíg szép világos barna színűre össze nem olvad a cukor. ( Ez az idő kb. 5-10 perc között van. ) Azután 2 piskóta lap tetejére óvatosan, de igyekezve, mert gyorsan köt a karamell,  kenjük rá a kész karamellt, fele-fele arányban. A harmadik lap maradjon üresen. Várjuk meg, míg kihűl a már megszilárdult karamell, ezután kerülhet majd rá a krém.

    Ezalatt készítsük el a krémet. A 2 cs. vaníliás pudingport főzzük fel sűrűre a tejjel és hűtsük ki. A rámát keverjük ki a 20 dkg cukorral és a vaníliás cukorral, majd keverjük jól ki a pudinggal.
    Ha kihűlt a karamell a piskóta tetején, állítsuk össze a süteményt.
    Az egyik karamelles lapra, ami az alsó lap lesz, simítsuk rá a krém felét, tegyük rá a másik karamelles lapot és kenjük rá a krém másik felét. Ezután a fenn maradó harmadik piskótát, amit nem vontunk be karamellel, helyezzük a krém tetejére. Erre a legfelső tésztalapra tegyünk egy kicsit nagyobb méretű sütőpapírt és 1-2 könyvet helyezzünk rá nehezéknek. 
    Az alsó könyv jó ha majdnem akkora, mint a sütemény hossza, mert így fog mindenhol lenyomódni a tészta.  
    Legalább 5-6 órára hagyjuk így a süteményt, de persze mindez elhagyható, de a lenyomódás által a karamell sokkal hamarabb puhul meg a krém alatt, mintha csak szimplán állna a sütemény. 
    Én egy egész éjszakán át így hagytam a nehezékkel együtt pihenni a süteményt.
    Amikor levettük a könyveket és a sütőpapírt, készítsük el a csokimázat.

    Vízgőz felett olvasszuk fel a 10 dkg tejcsokoládét ( vagy akár étcsokoládét ) kb. 3-5 dkg rámával, s miután sima krémessé olvadt, simítsuk a piskóta tetejére. Amint kissé már megszilárdult a csoki, a pár kocka ét, tej vagy éppen fehér csokit is olvasszuk fel egy kevés rámával, tegyük nyomózsákba vagy nejlon zacskóba, aminek a végét vágjuk le - csak egy pici lyukat készítsünk - és kockázzuk meg a csoki tetejét.
    Ezen az alsó képen az látható, - habár csak egy műanyag tányéron lett lefotózva - hogy az étcsokin plusz csoki rácsok lettek kialakítva.
      
    S a karamell rész is ezen a képen sokkal jobban kirajzolódik, mert élesebb lett a képem.
    A másik sütiről készült kép nem ehhez a karamellás süteményhez tartozik.
    A kész süteményt hagyjuk még kis ideig állni, hogy a csoki tökéletesen megdermedjen és azután  kockákra vágva kínáljuk.

    Megjegyzés: A csoki gyönyörűen, hajszálrepedés nélkül felvágható, ha a kést nyílt láng fölött felmelegítjük és először csak megolvasztjuk a csokit a szeletelés mentén, s csak azután szeleteljük fel a süteményt.
    Amikor a karamell rákerül a piskótára, majd kihűlés után megkeményedik, nem kell attól tartanunk, hogy később is kemény és vághatatlan lesz, mert a krém teljesen felpuhítja majd a lenyomatás során, és egy fantasztikus ízhatást fogunk kapni. Itt-ott persze, ahol vastagabban került a piskótára a karamell, még kicsit ropoghat majd a karamell, de ez még finomabbá teszi a süteményt. Viszont nem kötelező nehezékkel lenyomatni a süti tetejét, de így sokkal gyorsabban, jobban és egyenletesebben fog megpuhulni, illetve belepuhulni mind a karamellbe és mind a sima krémbe  a tészta.
    Szeretném megosztani veletek, hogy nagyon sok üzletben lehet már kapni egy olyan süti díszítőt, amivel csodálatosan lehet csokiból, krémből kockákat, csíkokat vagy más formákat felvinni a sütemény tetejére. 
    Úgy néz ki, mint pl. egy mustáros tubus és a végén található a kis mintázó cső. A másik végén, ahol beletöltjük az olvasztott csokit, van a lezáró műanyag. Így nem fog a másik, hátsó végén kifele csordulni a csokoládé, amikor az első részéhez megnyomjuk a tubust.
    Bátran merem ajánlani, hogy aki tudja, vásárolja meg, nagyon hálás kis találmány. 
    Aki gyakran süt és szívesen díszíti a sütijeit, annak mindenképpen visszahozza az árát ez a kis cukrászati eszköz.
    Bár én is gyakran nejlon zacskót használok a csokidíszítéshez, mert nem mindig jut eszembe, hogy ilyen kis kellékem is van.
    De nagyon jó.


    Jó étvágyat kívánok hozzá!