A tésztához a 6 tojássárgáját keverjük ki habosra 6 ek. cukorral, majd 6 ek. vízzel.

Azután az 5 nagy  ek. lisztet, a sütőport és a kakaóport vegyítsük össze és dolgozzuk bele a tojásos alapba.

A 6 tojásfehérjét verjük fel kemény habbá és fakanállal forgassuk bele az előző keverékbe. 

Egy normál méretű  tepsit béleljünk ki sütőpapírral és öntsük bele a piskóta masszát. 

180 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 perc alatt süssük készre, majd hűtsük ki.

Tűpróbát végezzünk.  
Miután kihűlt a tészta, vágjuk ketté. Ez a  megsült piskóta tészta nem lesz egyébként túl magas, ne ijedjünk meg attól, hogy laposabb, alacsonyabb piskótát kapunk, mint máskor.
Készítsük el a krémet.
A vaníliás pudingport keverjük csomómentesre a tejjel és főzzük sűrűre, s ezután hűtsük ki éppen hogy langy melegre. Biztosan tapasztaltátok már, ha teljesen kihűl a puding, akkor bizony nem biztos, hogy csomómentesre lehet kikeverni a rámával.

Így annyira hűtsük csak ki, hogy alig langyos már csak, s akkor már nem olvad meg benne a ráma.

A rámát keverjük szép simára a kétféle cukorral és ezután dolgozzuk el vele a kihűlt pudingot.

 Ezt követően készítsük el a tölteléket.
A kekszet törjük apróra. Ne legyen se túl apró és se túl nagy darabos, de legyen benne kevés morzsalékos rész is.
Én ezt úgy szoktam végezni, hogy a kekszes zacskóba hagyom a kimért kekszet ( vagy tegyük át egy másik zacskóba ) és hús klopfolóval kicsit megütögetem. Nem túl nagyon, mert a csak darált keksz az nem jó bele. Így viszont van egy kevés morzsalékos és darabos keksz is az egész mennyiségben.

A megütögetett kekszek közül, ami kekszek túl nagyok maradtak, azokat kézzel apróbbra tördelem.

A gesztenyepürét keverjük ki ezután a lekvárral, a kakaóval, a tejjel és a rumaromával. 

Végül adjuk hozzá az összedarabolt kekszet és dolgozzuk el.

Állítsuk össze most már a süteményt. 

A félbevágott piskóta alsó lapjára simítsuk rá a krém felét, erre kenjük rá a tölteléket.

Amikor a töltelék rákerül a krém tetejére, azt fogjuk tapasztalni, hogy igen nehézkes az elkenése.

Ezt úgy érdemes elsimítani, hogy először csak a töltelék felét tesszük a krémre egy evőkanállal adagolva ide-oda, s azt egy nagy késsel többször simítgatva elkenjük. Ezt a műveletet addig kell végezni, míg egy sima felületet nem kapunk.

Azután a már simára kent töltelék részre pakoljuk rá kanállal a megmaradt tölteléket és ugyanúgy járjunk el, mint az elején.

Ha ezzel megvagyunk, a sima töltelékre ismét simítsuk rá a krém másik felét. 

A krémre helyezzük rá a másik piskóta lapot. 

Kissé a kezünkkel nyomkodjuk is rá, de csak finoman a piskóta lapot a krémre.

A piskóta tetejét végül vonjuk be csokimázzal. 

Ehhez gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét a rámával és még melegen simítsuk rá a piskótára. 

Azután a pár világosabb kocka csokoládét is olvasszuk fel egy kevés rámával gőz fölött. Amint elkezd dermedni a süti tetején az egészben rásimított csoki, a világosabb színű olvasztott csokit egy habzsákból vagy habkinyomóból vagy akár nejlon zacskóból csurgassuk rá oly módon, hogy nagyjából kockákat kapjunk. De a minta lehet persze más formájú is. Sajnos ezt a képet nem túl jó szögből fényképeztem, így bele ér a fény.

Nálam ez  a csoki minta kör-körös, de a főfotón viszont csíkozott és a világosabb csokival átlósan megdíszített. Úgyhogy igen sok féleképpen cifrázhatjuk a csoki mintázatot.

Természetesen ha nincs otthon tejcsokink, nem baj, ugyanolyan jól megcsíkozhatjuk, kockázhatjuk az étcsokival is a sütemény tetejét, de abban az esetben nem kell külön olvasztani még csokit, hanem hagyjunk egy nagyon keveset a csokimázra szánt olvasztott csokiból.

Ha pedig fehér csokiból készítjük a díszítést, az a tapasztalatom, hogy annál a csokinál az olvasztáskor ne használjunk rámát hozzá, mert kicsapódik tőle a csoki, azaz megikrásodik. S akkor már használhatatlan lesz. 

Miután szobahőmérsékleten megdermedt a tetején a csokimáz, tegyük a süteményt a hűtőszekrénybe.

Másnapig hagyjuk állni, s addigra megpuhulnak a gesztenyepürében a kekszek. 

Hosszúkás vagy kocka formára szeletelve szervírozzuk.

Amikor felvágjuk a süteményt, egy nagyon szép látványú, ínycsiklandozó édesség tárul a szemünk elé.

Próbáljátok ki, nem fogtok benne csalódni!

Jó étvágyat kívánok hozzá!