Igaz kicsit időigényes, mint a recept elején is írtam, de higgyétek el, megéri a fáradságot.

Egy nagyon puha tésztájú, kellemes ízű bejglit tudunk az asztalra varázsolni. 

Akkor lássunk is neki az elkészítéséhez.

Először is állítsuk össze a tésztát. A finom liszthez keverjük el a csipet sót és ezután a tejet langyosítsuk meg mikróban. Adjunk hozzá 1 teás kanál cukrot, amit az 5 dkg mennyiségből vegyünk el.

Majd morzsoljuk bele az élesztőt és fedjük le egy szalvétával és futtassuk fel az élesztőt. Ez pár perc alatt meg is történik. A lisztben keverjük el a maradék cukrot és morzsoljuk el a liszttel a nem is túl lágy, de nem is jéghideg rámát.Miután szépen feljött a csészében az élesztő, azt is adjuk hozzá. A 2 tojást egy villával kissé verjük fel egy kis tálkában, majd adjuk az élesztős liszthez. Jó alaposan gyúrjuk össze a tésztát.

Amikor ezzel elkészültünk, egy pici liszttel hintsük meg a tál alját és helyezzük bele a tészta cipót és konyharuhával letakarva pihentessük hideg helyen  3 órán át. ( Én előszobában pihentettem, ami télen nincs fűtve, így elég hideg. ) Szeretném megemlíteni, hogy az eredeti recept porcukrot ír a hozzávalóknál, s én idén kristály cukrot használtam hozzá, s nem lett ezzel sem rossz, azaz nem lehetett egyáltalán megérezni, hogy szemcsés cukor lett hozzá használva.

De ha valaki szívesebben használna hozzá porcukrot, akkor használhatja azt. Amíg már két órája pihen a tésztánk, ekkor elkészíthetjük a töltelékeket, hiszen azoknak ki kell hűlnie. Itt is eredetileg porcukor a hozzávaló, de jelen esetben is kristály cukrot használtam.

Készítsük el a diótölteléket. 

Mindenek előtt, ha egész diónk van, azt előbb  daráljuk le. Nekünk pontosan 30 dekára van szükségünk. Egy lábasban keverjünk el 20 dkg cukrot 1/2 dl hideg vízzel. Ebből készítsünk szirupot. A lángon kevergessük addig, míg elolvad a cukor és forraljuk össze az egészet.

Ez nem sok idő, pár perc. Porcukor használata esetén kicsit több idő, de az sem sok. Ezután adjuk hozzá a darált diót, forgassuk össze a sziruppal és levéve a tűzről adjuk hozzá 1 citrom lereszelt héját. Majd tegyük félre kihűlni a diótölteléket.

Ezt követően állítsuk össze a máktölteléket.

Itt szintén daráljuk le előbb a mákot, ha szemes mákunk van.

Majd keverjük össze a 30 dkg darált mákot 20 dkg cukorral. 

1 dl tejet forraljunk fel - igaz, hogy kevésnek hangzik, de csak ennyi kell hozzá - és miután felforrt, adjuk hozzá a cukorral elkevert mákot. Ezt is keverjük el, majd levéve a tűzről, itt is 1 citrom reszelt héját keverjük el benne, s ezenkívül 1 cs. vaníliás cukrot is tegyünk bele. Végül ezt a keveréket is hagyjuk kihűlni. Mindkét tölteléket néha keverjük át.

Tulajdonképpen a pihentetési idők között már lettek egy kis üres óráink, ami alatt akár süthetünk mást is. Miután letelt a 3 órás pihentetési ideje a tésztának, neki is láthatunk a további munkálatoknak.

A tésztát két részre osztjuk, bár lehet 4 kis rudat is készíteni belőle, de én leginkább kettőt szoktam csak. A fázis fotók 1 nagy mákos és 1 nagy diós rúdra vonatkoznak. Az első tésztadarabot kicsit gyúrjuk át és nyújtsuk ki kb. 1/2 cm vastagságú téglalappá. Rakosgassuk rá a dió tölteléket és óvatosan simítgassuk el. Ezt végezhetjük kézzel is - ha kicsit bevizezzük a kezünket, könnyebben, egyenletesebben el lehet simítani a diót a tésztán, de nagyon jó erre a célra a tortalapát, azzal is nagyon könnyű dolgozni.

A diótölteléket mindenképpen úgy simítsuk el a tésztán, hogy a tészta oldalainál hagyjunk kb. 1-2  cm-t szabadon. A tésztának azon a részénél, ahol rövidebbre nyújtottuk a tésztát, hajtsuk fel a töltelékre az üresen hagyott tésztát. S a hosszabb résznél kezdjük el feltekerni rúdba a bejglit.

Egy tepsit készítsünk magunk mellé ekkor, béleljük ki sütőpapírral és a feltekert bejglit óvatosan tegyük át a tepsire úgy, hogy a tekerés vége alulra kerüljön. Ezután készítsük el a mákos bejglit. 

A másik tésztadarabot is kicsit gyúrjuk át és nyújtsuk ki ugyanúgy, mint a diósnál a tésztát. Itt is szépen simítsuk rá a tésztára a tölteléket, s itt a mákos töltelék felvitelekor is hagyjunk üresen a tészta szélein kb. 1-2 cm-es darabot. Ha szépen elegyengettük a mákos tölteléket ( én itt is a tortalapátot használtam ), akkor a mák tetejére rakosgassunk, pötyögtessünk 1-1 mokkáskanálnyi vagy fél kávéskanálnyi házi szilvalekvárt.

Ha a szilvalekvárt is rárakosgattuk a töltelékre, a tészta rövidebb részénél itt is hajtsuk fel az üresen hagyott tésztát a töltelékre és a hosszanti irányból tekerjük fel a tésztát rúdba. 

 A mákos feltekerésénél valahogy kimaradt a fotó, de természetesen ugyanolyan módon történik, mint a diósnál. S ezt a rudat is óvatosan tegyük át a sütőpapíros tepsire. Én ennél a bejglinél gáztepsit használtam, mert ezen majd kényelmesen el tud férni mindkét tészta rúd. 

Amikor átraktuk a tepsire a feltekert rudakat, az 1 tojást válasszuk ketté két külön kis tálkába és tojássárgáját  keverjük át. Egy ecsettel kenjük meg vele a bejgli tésztákat.

Ezután hagyjuk megszáradni a tojássárgákat a rudak tetején, ez kb. 20 percet vesz igénybe. Vagyis ilyenkor már nem ragad a felülete. Érdemes az órára tekinteni a tojássárgával való lekenéskor, mert majd onnantól kell számítani legalább 1 óra állás időt. Tehát ha megszáradt annyira a tojássárgája a tészta tetején, hogy már nem ragad, akkor takarjuk le egy konyharuhával, s pihentessük 1 órán át. Ezt az 1 órai pihentetést langyos helyen tegyük, itt kicsit meg is kel a tészta. A pihentetési idő, mint az előbb említettem is, a lekenéstől legyen számolva. Sok helyen azt olvastam, hogy nem kell meleg helyen pihentetni a tésztát, mert akkor természetesen kelni fog a tészta.Viszont ennél a receptnél éppen így kell lennie. Ha letelt az 1 óra pihentetési idő, vegyük magunk elé a tepsit és most kenjük le a rudakat tojásfehérjével. Ehhez a  félretett tojásfehérjét villával kicsit habosítsuk ki és kenjük át ecsettel szépen a tojássárgás felületet.

Hagyjuk megszáradni a tojásfehérjét a tojássárgája felületén. Most viszont már hideg helyre kell tennünk a tésztákat, én ekkor is a hideg előszobába tettem és 1 órát hagyjuk így pihenni. Ennél az 1 órás időnél már nem takartam le a tészta tetejét. Ezután melegítsük elő a sütőt 180-200 fokra, alsó-felső sütésre. Ez a beállítás villany sütőnél van. Akinek gázos sütője van, arra a fokozatra állítsa, amelyiken sütni szokott.

Sajnos a vezetékes gáztűzhelyeket nem ismerem. Ezek a bejglik anyukámnál készültek, abban a sütőben kicsit el is terültek, mert másképpen sül, mint pl. a villanysütőmben. De mielőtt behelyezzük a sütőbe a tepsit, a bejglik tetejét és az oldalait szurkáljuk meg 4-5 helyen.

Én saslik pálcát használtam, de jó hozzá a hurkapálca is.

Egészen a tészta aljáig szúrjuk bele a pálcát, hogy a gőz el tudjon távozni sülés közben. De csak közvetlen  sütés előtt szurkáljuk meg a tésztát, mert ha lekenés előtt tesszük, akkor a rákent tojás elzárhatja a kialakított rések tetejét. A 200 fokra előmelegített sütőben süssük szép pirosra a bejgliket. A sütési idő sütőtől eltérő lehet, 30-35-40 perc. 

Az anyukám sütőjében majdnem 40 percig sült és a vége felé meg is kellett fordítani a tepsit, mert az egyik fele jobban süt a sütőnek. Ezeket, ha vannak ilyen kisebb sütési akadályok, mindenképpen vegyük figyelembe, hiszen mindenki maga ismeri a saját tűzhelyét. Ez alsó fotó, amit most bemutatok, más alkalommal sült bejgliről készültek, s ezen még jobban kirajzolódott a tojássárga és tojásfehérje szétválása. Egyszer így sikerül, s másszor pedig nem lesz annyira erezett a bejgli teteje.

Ha megsült a bejgli, hűtsük ki, akkor lehet szépen felszeletelni.

Egy tapasztalatomat szeretném veletek megosztani. Ha nem azon a napon kerül szervírozásra a bejgli, akkor teljes kihűlés után érdemes folpackba csomagolni, ( nem nejlon zacskóba ) mert ezzel megakadályozzuk a tészta kiszáradását. De ha aznap is szeleteljük fel, a megmaradt bejglit, akár szeleteket, akár egészben hagyott darabot is ugyanúgy folpackba jó tovább tárolni, mert ezzel a módszerrel napokig puha marad mind a tészta és mind a töltelék. Nekem és a családomnak nagyon ízlik az ily módon készült bejgli. És ugyan nem sok maradt belőle, de ami megmaradt 2-3 nap után is ugyanolyan finom és puha volt, mint az első napon. A főcímben szerepel, hogy tejallergiás számára is készítettem bejglit. Ezt most külön oldalon nem teszem fel, mert ugyanúgy készült, mint a hagyományos bejgli, csak a ráma és a tej fajtája változott. 

Így ezen a bejgli oldalon mutatom be. Tehát  még 2 rudat készítettem, s az ráma helyett ligával és tehéntej helyett alprós rizstejjel készült a tejallergia miatt. A mennyiségek ugyanannyik, mint az előző bejgliknél. S a többi hozzávaló teljesen megegyezik a sima bejgliével.Természetesen ne feledkezzünk meg a máktölteléknél a tehén tejet is rizstejre cserélni.

Tehát miután begyúrtam a hagyományos bejgli tésztáját, akkor elkészítettem a tejérzékenységre is a tésztát. Azt külön feliratoztam a másik tálban, hogy még véletlenül se keveredjen össze a két tészta.

A pihentetés után, miután elkészültem az előző bejglikkel, ezeket a bejgliket is ugyanúgy összeállítottam. De ezt a két rudat már egy más fajta tepsibe helyeztem bele. Egy normál méretű tepsit vettem elő.

Amiket természetesen ugyanolyan módon lekentem a tojássárgával, majd a száradás, pihentetés után a tojásfehérjével.

Az újabb pihentetés után az is a sütőbe került és gyönyörűen megsült.

Kicsit még jobban is megkelt, mint az előző bejglik, mivel mire sorra kerültek, picivel több volt a várakozási idő, de ettől csak még puhább lett a tésztája. Mint láthatjátok, a két bejgli teljesen összeért a tepsiben, de ez nem okozott semmilyen gondot. Amikor kihűlt, szépen el lehetett választani egymástól a két rudat, egy késsel rásegítve, hogy ne szakadjon meg a tészta. Ízében semmilyen különbséget nem lehetett észrevenni a sima és tejérzékenységre készült bejglik között, mindkettő egyformán puha és könnyű volt, csupán itt az a lényeg, hogy ezt bátran eheti a tejérzékeny is, míg a másikból nem fogyaszthat.Természetesen ha kétféle bejglit készítünk egy időben, arról se feledkezzünk meg, hogy a továbbiakban se maradjon ki a jelölés, nehogy összekeveredjenek a finomságok. Így 4 nagy rúd bejgli készült a karácsonyi ünnepek alkalmából. 

Én nagyon örülök, hogy megkaptam ezt a receptet, mert egy nagyon könnyű tésztájú, finom töltelékű bejgli kerül a család elé. 

Ha van kedvetek hozzá, próbáljátok ki.

Aki tejallergia miatt nem fogyaszthat sima tejes bejglit, annak bátran ajánlom ennek a bejglinek az elkészítését, a rizstejes változatot.

Egyikben sem lehet csalódni. Most még ezen a bejglis oldalon szeretném megosztani veletek azt is, hogy eltelt egy év, mire erre a 2025-ös évi karácsonyra 4 kisebb rúd és két nagy rúd bejglit sütöttem.

A négy kisebb rúdnál a kész töltelékeket elfeleztem és úgy kerültek a tésztába. 

Itt a tejallergia már nem volt tényező, mert szerencsére ez az egészségügyi probléma elmúlt, helyre állt. Úgyhogy tehéntejet használtam hozzá. S készült még két nagy rúd is hozzá. Ott ugyanúgy, mint a fent elmondottak alapján, egy-egy adag töltelék került a tésztákba.A megsülésük után pedig csodásan kirajzolódtak az erezetek a bejglik tetején.