Először a kotletthez tegyük fel főlni a burgonyát.

5-6 közepes méretű krumplit pucoljunk meg, mossuk meg és sós vízben főzzük puhára. 

Hogy hamarabb megfőljön, érdemes kisebb darabokra vágni és nem egyben feltenni a tűzre.

Amíg fől a krumpli, neki foghatunk a pirított darának. 

Egy nagyobb falú serpenyőben vagy akár egy lábasban  melegítsük fel az olajat és öntsük bele a már előre kimért búzadarát.

Hintsük meg kicsi sóval, kb. fél kávéskanálnyi tegyünk bele. ( De ez is ízlés dolga. ) Keverjük össze a búzadarát a sóval.

Azután folyamatos keverés mellett pirítsuk meg a darát világos arany barnára.

A folyamatos kevergetésre nagyon szükség van, mivel hamar oda kaphat a búzadara, sőt én, amikor kezd már pirulni, kissé le is veszem a lángot kisebbre alatta. 

Akkor lesz jó a pirított dara, ha a kevergetés során azt halljuk majd, mintha kissé gyöngyözve csörgedeznének a dara szemek. Nehéz jól megfogalmazni, de talán az a jó megnevezés, mintha csengős hangot hallanánk a kevergetés folyamán a serpenyő alján, illetve oldalán. 

Azután, ha megpirult a dara, húzzuk is le a tűzről addig, míg kimérjük a vizet. Vagy talán érdemes már az elején kimérni és magunk mellé készíteni.

3 dl vizet mérjünk ki a csapból egy edénybe, majd tegyük vissza a búzadarát a tűzre és 3-4 részletben adjuk a pirított darához a vizet. 

Minden kis mennyiségű víz hozzáadása után keverjük át, majd öntsük hozzá a maradék víz mennyiséget is.

Amikor először hozzáöntünk egy kevés vizet, kissé az bugyogni fog, de ez elmúlik, ha átkeverjük.

Tehát ha hozzáadtuk az összes vizet, keverjük össze, amíg összeáll a vízzel a dara, ez mindössze pár pillanat. Ezután még néhányszor kevergessük, s majd azt látjuk, hogy a víztől máris puhulni kezdenek a szemek. De ez a művelet is kis időt vesz csak igénybe.

Ezután vegyük le a tűzről, tegyük félre, fedjük le egy fedővel és 10 percig ne is keverjük meg, hanem hagyjuk állni. 

Ezalatt a búzadara teljesen magába szívja a vizet és a dara szemek szétesnek az állás során.

Kb. 10 perc állás után vegyük le a fedőt és lazán keverjük át fakanállal, lazítsuk fel a szemeket. A jobban összeállt darát a fakanál domborúbb felével erőteljesebben is lazíthatjuk, hogy ne maradjon egyben, csomósan. Elképzelhető, hogy a fedővel való lefedési  műveletet még egy-kétszer meg kell ismételni, ha még kicsit " mancsos " maradt a dara. Ilyenkor, 10 perc után az első átkeverés során láthatjuk, hogy mennyire lett morzsalékos, ha nem eléggé, fedjük le újra és 5 perc elteltével ismét keverjük át, lazítsuk fel a köretünket. Ha kell, még egyszer ismételjük ezt meg.

De ekkorra már teljesen jó állagúnak kell lennie.

Régebben forró vizet adtam hozzá a pirítás után, de aztán kitapasztaltam, hogy a hideg víz is megfelelő.

Így nem szükséges, hogy a hozzáadott víz forró legyen.

Én egyébként legtöbbször teflon bevonatos serpenyőt használok erre a célra, szerintem nagyon jól elkészíthető ilyen falú edényben ez a fogás. De készítettem már ezüst színű, rozsdamentes serpenyőben is, s annál is remekül sikerült. Szerintem fontos a víz mennyisége, amit hozzá adunk a darához, s akkor biztosan szépek és puhák lesznek a szemek.

Ha ez meg van, tegyük fel főlni a mártáshoz a meggyet.

Egy lábasban a meggyet a levével együtt és ugyanannyi vízzel, mint a meggylé, tegyük fel a tűzre. 

Ha úgy érezzük, hogy még több mártásra lenne szükségünk, mint maga a meggylé és még ugyanannyi víz, akkor még öntsük hozzá egy kevés vizet. 

A meggyhez adjunk egy egész fahéj rudat és 1 lapos ek. cukrot. 

Ha valaki édesebben szereti, tehet bele még egy kanállal, de igazából max. 2 kanáltól több cukor szerintem nem kell, mivel ennek a mártásnak éppen az a lényege, hogy savanykás ízű legyen. Én csak 1 kanálnyi mennyiséggel ízesítem.

Hagyjuk főlni, de valójában ez is kis idő, mert az nem jó, ha szétfőlnek a meggy szemek. 

Így egyet- kettőt forrjon és azután már habarjuk is be a mártást. 

Közben amíg feltettük főlni a meggyet, persze valószínű, hogy puhára főtt a krumplink is, akkor közben azt szűrjük le és krumpli törővel törjük össze és fedő nélkül hagyjuk hűlni.

A burgonya összetörése történhet krumpli nyomóval is, akkor teljesen sima krumplit kapunk.

Tehát ezzel a krumpli nyomóval is összetörhetjük a főtt burgonyáinkat.

Ha viszont sima krumplitörőt használunk hozzá, az is tökéletesen jó. 

Elképzelhető, hogy amikor a darált hússal összedolgozzuk a tört krumplit, lehetnek a krumpliban pici csomócskák, de az nem baj, az élvezeti értékén nem ront semmit.

Mivel sülés közben összesül a darált hússal.

Majd visszatérve a meggyhez, a habaráshoz. Ha kevesebb lével - 1 ü. meggylé + 1. ü. víz - készítjük a mártást, akkor  2 púpozott evőkanál lisztet keverjünk ki simára kézi habverővel egy kevés vízzel. 

Ha több a lé a meggyen, 3-4 ek. lisztet számoljunk, mert higítani mindig lehet a sűrítés során, de az viszont nem jó, ha túlságosan híg a mártás.

A kikevert liszthez a felforralt meggyléből is adjunk hozzá egy merőkanál segítségével, s azzal is keverjük ki a habarást, mert így elkerülhető lesz, hogy csomós legyen a mártásunk, hiszen ezzel a  hőkiegyenlítés megtörtént.

A kikevert habarást egy szűrőn keresztül csurgassuk bele a meggy alapba és állandó keverés mellett forraljuk ki.

S ha mégis sűrűnek találjuk a keverés, besűrítés során a mártást, akkor amint említettem azt egy kevés vízzel pótolva a lábasban, lágyítható az állaga.

S persze akkor is ismét forraljuk ki a mártásunkat, ha utólag adunk vizet hozzá.

Ezt követően, ha már  langyosra hűlt a tört burgonya, készítsük el a kotlettet.

A darált húst tegyük egy tálba, ízlés szerint sózzuk és borsozzuk meg és jól keverjük össze.

Majd adjunk hozzá 2 egész tojást, amit előbb villával verjünk fel egy kicsit egy kis tálkában. 

Miután ezzel is elkevertük, a húst alaposan dolgozzuk össze a tört krumplival.

Kézzel készítsünk kis tojás formájú fasírtokat, vagy hosszúkás kroketteket, vagy akár lapos húspogácsákat is formázhatunk a masszából.

Akinek könnyebb, be is vizezheti a kezét, de szerintem nem fog rátapadni a kezünkre.

Ugyanis úgy érdemes előkészíteni a panírozott kotletteket, hogy előbb az összes húsroládot előbb elkészítjük, megformáljuk és egy tálcára sorakoztatjuk.

Miután mindezekkel meg vagyunk, azután panírozzuk be a hús készítményeinket.

Először lisztbe, majd villával felvert és picit sóval ízesített tojásba és végül zsemlemorzsába forgassuk meg őket. 

A bepanírozott rudakat  sorakoztassuk ismét tálcára.

Majd forrósítsunk fel 6 -7 dl olajat és a forró olajban süssük ki szép arany barnára a kotletteket. 

Egyszerre sokat bele tudunk helyezni a forró olajba. 

Igaz, sütés közben növekedni fognak, de ettől függetlenül több is elfér a lábasban.

A sütésük során kicsit mérsékelhetjük a lángot, hogy jól átsülhessenek a kotlettek, de elég szapora a kisütésük.

Majd ha minden oldala szép pirosra sült, szedjük ki egy papír törlővel terített tányérra, hogy a felesleges olaj lecsepeghessen és süssük addig, míg tart a husinkból.

Én most tojás alakú fasírtokat alkottam. 

De egy más alkalommal laposabbra formáltam a golyókat. 

( Az alsó fotón látható. )

Szerintem nem bonyolult elkészíteni sem a kotlettet, sem a darát és sem a meggymártást.

S a végeredmény egy  nagyon finom ebéd vagy vacsora! 

Próbáljátok ki, megéri.

Jó étvágyat kívánok hozzá!